Tegnap olyat tettem, amit néhány évvel ezelött még el se tudtam volna képzelni magamról.
Mivel gyermekkoromtól fogva, foggal-körömmel ragaszkodtam mindenhez mindig, ami az enyém, valahogy ez egész mostanáig úgy érzem, így volt...
Hettekkel ezelött fejembe vettem, elindítom ezt a blogot és idegyűjtöm mindazt, ami számomra a szeretet jele ebben a világban... Még akkor is úgy gondoltam: ez a blog az enyém lesz!
Egészen tegnapig! Tegnap ugyanis kíírtam IWIWRE ezt a szöveget:
Turi Zsuzsanna Ezen a címen egy blogot hoztam létre, azért, hogy a világban még létező szeretetet megmutassam itt 
Mindent szívesen fogadok bárkitől, aki úgy érzi, hogy van még valami, ami a számára a szeretetet fejezi ki
Gazdagítsuk együtt ezt a blogot és okozzunk együtt örömöt mindazoknak, akik rátalálnak!
Zsu
-
Sanctimonia=Emberszeretet
Forrás: sanctimonia-emberszeretet.blog.hu
Azt szeretném, ha ez a blog mindazoké lenne, akik érzik és értékelik - velem együtt - szeretet létezését és értékét ebben a világban....
Vagyis ez a blog nem az enyém, hanem mindenkié, aki szeretne a részese lenni a kialakulásának
Olyan erős boldogságot éreztem, amikor ezt kiírtam, hogy azt lehetetlen lenne elmondani, leírni.
Úgy jött a fejembe ez az ötlet, hogy megtaláltam Erika weboldalát. Véletlen volt és már nem is tudom, hogyan történt... Amikor beleolvastam, elkezdtek könnyezni a szemeim - ezek nem szomorúság, hanem öröm könnyei voltak -, úgy éreztem, megtaláltam az első igazán értékes tartalmat, amit megjeleníthetek blogomban a szeretet jeleként... Természetesen, írtam Erikának emailt, és a beleegyezését kértem. Ma délután válaszolt, azt írta, megtiszteltetésnek érzi a kérésemet, én pedig úgy gondolom, amit ő képvisel, az példaértékű....
Tegnap, ezután éreztem azt, talán nem is a saját értékrendemre kellene ezt a blogot alapozni, hanem inkább arra, hogy minél többen osszák meg itt másokkal mindazt, ami számukra a szeretet....
Pár perccel az IWIWes kíírás megjelenése után, felvett MSNen Tomi, egy régi ismerős, akivel annak idején, csak néhány szót váltottunk, alig találkoztunk.... Most sokáig beszélgettünk és küldött tartalmakat, amiket a blogba szánt....
Érdekes beszélgetést folytattunk... Amit küldött, szerettem volna tudni, miért, és ezt kérdeztem: Miért szereted? Erre Ő úgy válaszolt: Inkább fogalmazzuk úgy: Miért tetszik? hiszen, ha a szeretetet meg akarnánk magyarázni, hogy miért, akkor az már nem is szeretet.... Persze ebben én is egyetértettem, ez csak egy hibás szóhasználat :D
Olyan jó kedvem volt, hogy mielött szórabírtam, ezt küldtem át Neki :
"Felhívom figyelmét, a szavai felhasználhatók Ön mellett a blogbejegyzésben, amennyiben beleegyezik"
Tomi Zenéket Küldöt:
*Kalálka - Boldog szomorú dal - igazából Kosztolányi verse adja a tartalmat: a múlandó siker, öröm nem vezet tartós boldogsághoz"
Oldfield: a boldogsághoz nem kell más, mint kinyitni a szemünket. Persze a hagyományokból - és jobb esetben tapasztalatból - tudjuk, hogy itt nem a külső szemről van szó
Jó kis műkritikusi megfogalmazásokm lettek
Szeretném megköszönni Erikának és Tominak is a gazdagító tartalmat.
