Tomitól kaptam ezt a képet, amit itt megosztok, mert amikor megkérdeztem Tőle, miért gondolja azt, hogy ez a kép a blogba illik, akkor azt válaszolta: 

"Mert mindenki szakíthat a szeretetből."      

Így lett a bejegyzés címe is ez :)

Írok egy másik blogot, ami inkább napló, mert a mindennapi érzéseimet és gondolataimat írom oda ( Összességében sajnos nem túl pozítív)

Írtam, ott egy bejegyzést, amiben egy linkkel ide is hivatkoztam, mert az az írás akár itt is lehetne...

Aztán elfelejtettem itt közzétenni...

Most ezt pótlom :)

´Idôbe telik, amíg a csíra átfúrja magát a talajon, és virágzó növénnyé fejlôdik. A növény életének mégis minden pillanata örömöt jelent annak, aki észreveszi benne a szépséget. Ugyanígy élvezd minden percét annak az idôszaknak, amíg az álmaid valóra válnak. Lassíts, és legyél hálás, hiszen minden egyes lépéssel közelebb jutsz hozzá. Ahogy az álmaidat követve cselekszel, észreveszed valamennyi pillanatban a benne rejlô tanítást és szeretetet.´ (Türelem - Jophiel Arkangyal)